Teste zömök, oldalról lapított, háta erősen, hasa gyengébben ívelt. Feje aránylag nagy, szája kicsi, csúcsba nyíló, ajkai vastagok. A száj szögletében 1-1 kis bajusz található. A szem aránylag nagy. Minden úszója húsos, lekerekített, kivéve az egészen enyhén bemetszett farokúszót. A mellúszó nem éri el a hasúszót. A hátúszó rövid és viszonylag magas, csakúgy a farokalatti úszó is. A faroknyél feltűnően magas. Cycloid, apró, hosszúkás pikkelyei szabályosan rendezett, sűrű sorokban helyezkednek el. Az oldalvonal teljes, majdnem egyenes lefutású. A test erősen nyálkás, síkos tapintású. Hátán feketés-zöldes, sötét olajzöld, oldala világosabb olajzöld vagy aranysárga, aranyos csillogással, a hasa sárgás. A hát-, farok- és a farokalatti úszók sötétszürkék, végük enyhén vörhenyes, a mell- és hasúszók töve hússzínű, többi része sötétszürke. Az írisz vöröses. Élőhelyétől függően változhat a színe, iszapos állóvizekben egészen sötét, csaknem fekete változatai is ismeretesek. Egyes színváltozatai - pl. az aranysárga, vagy a Nyugat-Európában kitenyésztett fehér, kék és arany változatok - kedvelt akváriumi halak.
A xantorisztikus változatot korábban külön, önálló fajnak tartották, Cuvier és Agassiz Tinca aurata, Agassiz pedig Tinca chrysitis fajnéven írta le. Síkvidéki állóvizekben meglehetősen gyakori, előfordul a folyók lassú áramlású alsó szakaszain is, kedvenc élőhelye a tavak, holtágak, mocsarak nyáron könnyen felmelegedő, sekély vizű iszapos része. Ivari dimorfizmusa az ívási időszakon kívül is szembetűnő. A tejesek hasúszójának első sugara jól láthatóan vastagabb, mint az ikrásé, valamint az úszó is sokkal nagyobb. A hímek 3., a nőstények 3-4. életévükben válnak ivaréretté. Ívási ideje a víz tartósan 20 °C fölé emelkedésével, májustól kezdődik, és egészen június végéig elhúzódik. Esetenként milliónál is több, igen apró 0,8-1,2 mm átmérőjű, sárgás ikráját szakaszosan, rendszerint 3-4 alkalommal rakja le. A meleg, 24 °C-os vízben a megtermékenyített ikrák inkubációs ideje rövid, 2,5-3 nap. A kikelő lárvák mindössze 3,5-4,5 mm hosszúak, életük első 5-6 napját a szikanyag teljes felszívódásáig ragasztómirigyeik segítségével a szubmerz vízinövényzeten függve mozdulatlanul töltik. A lárvák első tápláléka kerekesférgekből áll, mintegy 2 hét múlva már nagyobb méretű planktonrákokat, bevonat- és üledéklakó szervezeteket is képes elfogyasztani. A kifejlett egyedek táplálékát zömmel bentikus állatok alkotják, de étrendjében megtalálhatók a vízinövények magvai és egyéb részei, korhadó és rothadó szerves anyagok, vagyis a compó omnivor. Áradások alkalmával a ponttyal és a harcsával együtt kivonul az árterületre, a víz visszahúzódásakor azonban továbbra is a kiöntések csatornáiban, gödreiben marad, mivel lassan, vagy egyáltalán nem követi a visszahúzódó vizet.